Oroszországgal szembeni szankciók a bizalmi vagyonkezelés tükrében

2022. június 3. napján az Európai Bizottság elfogadta az Oroszországgal szembeni szankciók hatodik csomagját. A csomag öt tanácsi rendeletet és öt tanácsi határozatot tartalmaz Oroszországgal és Belorussziával szemben alkalmazandó korlátozó intézkedésekről. Fontos kiemelni, hogy a tanácsi határozatok közvetlenül kötelezők az uniós tagállamokra nézve, így Magyarországra is. A tanácsi rendeletek pedig általános hatályú jogi aktusként az EU joghatósága alá tartozó összes személyre, illetve szervezetre nézve kötelező erejűek.

A pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedések között már a korábbi szankciós csomagokban is voltak rendelkezések a bizalmi vagyonkezelésekkel összefüggésben. A jelenlegi csomagban ezeket a rendelkezéseket finomhangolták, így többek között pontosították, mely konkrét jogi konstrukciók esnek a tilalom alá. A Tanács (EU) 2022/879 rendelete (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról  (a továbbiakban: Rendelet) „5m. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos az olyan bizalmi vagyonkezelő vagy hasonló jogi konstrukció nyilvántartásba vétele, számára székhely, üzleti cím vagy igazgatási cím biztosítása, továbbá menedzsment szolgáltatások nyújtása, amelynek vagyonrendelői vagy kedvezményezettjei:

1. orosz állampolgárok vagy Oroszországban lakóhellyel rendelkező természetes személyek;
2. oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek;
3. olyan jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetlenül vagy közvetve az a) vagy b) pontban említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv rendelkezik;
4. az a), b) vagy c) pontban említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv irányítása alá tartozó jogi személyek, szervezetek vagy szervek;
5. az a), b), c) vagy d) pontban említett természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv nevében vagy irányításának megfelelően eljáró természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv.

A Rendelet továbbá azt az esetet is megtiltja, amikor a fentebb említett vagyonkezelés vagy hasonló jogi konstrukció keretében valamely személy vagyonkezelőként, részvényesi meghatalmazottként, igazgatóként, titkárként vagy hasonló pozícióban kíván eljárni. A Rendelet ugyanakkor a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára kivételeket is meghatároz, ahol az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetnek bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat. Így bizonyos esetekben a vagyonkezelési konstrukciók mentesülhetnek a tilalom alól, természetesen kizárólag hatósági jóváhagyás mellett. ilyen lehet például a humanitárius célokból alapított vagyonkezelés, illetve olyan  civil társadalmi tevékenységekhez köthető vagyonkezelés, amely közvetlenül előmozdítja a demokráciát, az emberi jogokat vagy a jogállamiságot Oroszországban. 

A bizalmi vagyonkezelést érintő tilalmak mellett a Rendelet további rendelkezéseket tartalmaz pénzügyi tárgyú szolgáltatásokra vonatkozóan. A Rendelet 5n. cikkének értelmében tilos közvetlenül vagy közvetve számviteli, könyvvizsgálati – beleértve a kötelező könyvvizsgálatot –, könyvelési vagy adótanácsadói szolgáltatásokat, vagy üzletviteli és vezetési tanácsadási vagy PR-szolgáltatásokat nyújtani a következők számára:

1. Oroszország kormánya; vagy
2. oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

Készült a Békéspartners és a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. együttműködésében