A bizalmi vagyonkezelés biztosítékai

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan speciális jogintézmény, amely a vagyongyarapodással együtt járó gondok kiküszöbölésére ad alkalmas választ. E blogsorozat célja az olvasó érdeklődésének felkeltése a jogintézmény alapvető jellemzőinek a bemutatásával, különösen annak felépítése, alkalmazási-, és személyi köre, típusai, és garanciái. A sorozat második részében a jogintézmény típusait vizsgáltuk meg. A sorozat immár harmadik részében az olvasó már alaposabban megismerhette a bizalmi vagyonkezelést, úgyhogy ideje lenne belecsapni a lecsóba és megbeszélni azokat a kontroll mechanizmusokat, amelyek védőhálóként biztonságot nyújtanak a vagyonrendelő és kedvezményezett számára.

Honnan tudom, hogy megfelelően végzi a munkáját a vagyonkezelő?

Az természetes, hogy amikor kiadunk valami értéket a kezünkből, akkor aggódunk annak a sorsáról, és ez az aggodalom még inkább fokozódik ahogyan növekszik a tárgy értéke és a megbízott személy ismeretlensége. Akkor érezzük magunkat leginkább biztonságban, ha rendszeresen ellenőrizhetjük, hogy a megállapodás szerint jár el a vagyonkezelő és erre a jognak az a válasza, hogy kötelezi a vagyonkezelőt bármikori tájékoztatási és elszámolási kötelezettségre a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérelmére. Emellett pedig a bizalmi vagyonkezelés lejáratakor elszámolási kötelezettség terheli a vagyonkezelőt. Arra az esetre, amikor sem a vagyonrendelő, sem pedig a kedvezményezettnek nem áll módjában (idő-, energia-, szakmai tudás hiányában) ellenőrizni a vagyonkezelő tevékenységét, úgy lehetőség nyílik egy ún. protektor megbízására, aki minden ilyen jellegű tevékenységet végez az érdekeltek helyett.

Mi történik, ha a vagyonkezelő hanyag módon kezeli a vagyont?

A dogmatikai alapja a vagyonkezelői gondos eljárásának a lojalitási kötelezettség, ami pedig a bizalom szóra utal vissza. Ebben a kontextusban a vagyonkezelő mindenáron a kedvezményezett érdekeit kell szem előtt tartania, akár a saját érdekeinek a háttérbe szorítása mellett. A lojalitás két részből tevődik össze: egyrészt, az összeférhetetlenség kizárja, hogy a vagyonkezelő a szerződésben megállapított díjazáson kívül más nemű előnyt szerezzen az elfoglalt pozíciójából (például a kezelt vagyonhoz tartozó garázs helyiséget nem adhatja bérbe magának piaci áron alul) másrészt, pedig köteles kifejezetten előmozdítani a kedvezményezett érdekeit, azaz nem hanyagolhatja el a rábízott feladatait.

Amíg a lojalitási kötelezettség arra a kérdésre ad választ, hogy mi szabad és mi tilos, addig a gondossági kötelem arra ad választ, hogy mennyire kell óvatosnak lenni. A magyar szabályozás a fokozott követelményeket írja elő, és ez a mérték a vagyonkezelőnek a saját ügyeiben történő eljáráshoz kepést jelent egy magasabb elvárást. Értelemszerűen ez a mérce nem egy szigorúan meghatározott határvonal, hanem a bírósági mérlegelés dönt arról, hogy az adott vagyonkezelő az adott helyzetben a saját ügyeihez kepést milyen gondossággal járna el. Természetesen befolyással lesz a vagyonkezelő eljárására az, hogy milyen bátorító felhatalmazást kapott a szerződésben, bátrabban fektessen be vagy konzervatív módon kezelje a vagyont.

Végsősoron, ha a vagyonkezelő a kötelezettségét megszegi, akkor a saját vagyonával felel az ebből bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegés: a. az ellenőrzési körén kívül történt, b. a szerződéskötéskor nem volt előrelátható a károkozó körülmény, c. nem volt elvárható tőle a körülmény elkerülése vagy kár elhárítása. A vagyonkezelő az egész kárt köteles megtéríteni, ha szándékosan okozta azokat. Ha gondatlanul járt el akkor a kizárólag kezelt vagyonban okozott károkat köteles megtéríteni.

Ha kiderül a vagyonkezelő alkalmatlansága, van-e mód az elmozdítására?

Az ellenőrzési jognak köszönhetően hamar kiderül, ha a vagyonkezelés céljából megbízott személy nem alkalmas vagy nem hajlandó a szerződésben előírt feladatokat elvégezni. Ez esetben a jog biztosítja a vagyonrendelő számára a vagyonkezelő elmozdítását, helyette új vagyonkezelő kinevezését, ennek hiányában pedig a bizalmi vagyonkezelés egyoldalú megszüntetését. A bizalmi vagyonkezelés rendeltetésénél fogva a vagyonrendelő életét gyakran túlhaladja, ezzel ellehetetlenítve az említett megoldást. Ilyen helyzetben a kedvezményezett kérheti a bíróságtól a vagyonkezelő visszahívását, és ezzel egyidejűleg új vagyonkezelő kinevezését.

Van-e módja a vagyontárgy visszaszerzésének, ha azt a vagyonkezelő kötelezettségszegéssel értékesítette?

A vagyonkezelő egyrészt köteles a szerződést megfelelően teljesíteni, másrészt a korábban említett lojalitási kötelezettség szerint feltétlenül a kedvezményezett érdekeit szem előtt kell tartania. Azonban előállhat az a helyzet, hogy bármelyiknek a megsértésével a vagyontárgyat átruházza vagy megterheli. Ilyen esetben a vagyonrendelő és a kedvezményezett dologi jogi jogosultságot szerez a korábban említett kötelmi jogi jogosultság mellett (követelés a vagyonkezelőtől az okozott kár megtérítését) ez pedig lehetőséget ad arra, hogy maga a dolgot visszakövetelje a vagyonkezelő házastársától, élettársától, a vagyonkezelő személyes vagy általa kezelt másik vagyon hitelezőitől, valamint az olyan harmadik személytől, aki a dolgot nem jóhiszeműen vagy/és nem ellenérték fejében szerezte meg. Kizárólag az említett harmadik személytől követelhető vissza a dolog, míg a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett új tulajdonostól nincs erre mód, hanem a vagyonkezelővel szemben kell kötelmi jogi úton kielégítést kérni. A sikeresen visszakövetelt vagyontárgy ismét a kezelt vagyon körébe kerül és nem szerzi meg a tulajdonjogát sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett.

A vagyonkezelő hitelezői hozzáférhetnek a kezelt vagyonhoz?

A bizalmi vagyonkezelés, ahogyan azt már kifejtettük, egy olyan speciális jogi helyzetet teremt, amelyben a vagyonkezelő a tulajdonosa a kezelt vagyonnak, mégsem teljeskörűek a jogosítványai. Ez azt eredményezi, hogy a szerződés és a kedvezményezett érdekeinek a korlátjai között rendelkezhet a vagyonnal, illetve azt, hogy a saját hitelezői nem követelhetnek kielégítést a kezelt vagyonból, mivel a saját vagyonától egy külön entitásként kell tekinteni. Ez magában foglalja a vagyonkezelő ellen indult felszámolási eljárást, a végrehajtási eljárást, vagy az öröklési eljárást, hiszen nem képezi egyiknek sem a részét a kezelt vagyon. Ha a vagyontárgy ilyen módon átkerül a kezelt vagyonból harmadik személy vagyonába, a vagyonrendelő vagy kedvezményezett követelheti annak a visszaadását.

Az olvasó a blogsorozaton keresztül alaposan megismerhette a bizalmi vagyonkezelésnek a lényeges jellemzőit és meggyőződhetett arról, hogy ez egy olyan komplett jogintézmény, amelyet mindenképp érdemes igénybe venni, bármi legyen a vagyon kezelésbe történő elhelyezésnek a célja. Habár a jövőben ismételten jelentkezünk újabb és újabb témák kifejtésével, már most érdemes lenne egy profihoz fordulni a sajátos, egyedi bizalmi vagyonkezelés kidolgozásához.

A Békés Partners és az SQN Trust együttműködésében