Új szupranacionális kockázatértékelést adott ki az Európai Bizottság

2022. október 27. napján az Európai Bizottság közzétette a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékeléséről szóló jelentését (a továbbiakban: 2022-es SNRA). A 2022. évi bizottsági szupranacionális kockázatértékelés két dokumentumból áll: egy jelentésből és egy részletes bizottsági szolgálati munkadokumentumból, amelyek együtt átfogó képet adnak az összes érintett területre vonatkozó kockázatokról, valamint az azok elhárításához szükséges ajánlásokról.

A pénzmosási irányelv 6. cikke (1) bekezdésének értelmében az Európai Bizottságnak kétévente (illetve szükség esetén gyakrabban) naprakésszé kell tennie jelentését. A Bizottság az első szupranacionális kockázatértékelést 2017-ben, a másodikat pedig 2019-ben tette közzé. A 2022-es SNRA újraszámítja bizonyos területek kockázati szintjét, például a kriptoeszközök és online szerencsejátékok két olyan ágazat, amelyek esetében most már magasabb a kockázat. 

A 2022-es SNRA olyan intézkedéseket is meghatároz, amelyeket az Európai Uniónak és a nemzeti kormányoknak meg kell tenniük e kockázatok kezelése érdekében, ezek különösen az alábbiak:

• A tagállamoknak maradéktalanul végre kell hajtaniuk a pénzmosás elleni irányelvben (AMLD) meghatározott rendelkezéseket a tényleges tulajdonosok nyilvántartásairól. A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk nagy fokú átláthatósága döntő fontosságú a jogi személyekkel való visszaélés elleni küzdelemben. 
• A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy a pénzmosás elleni hatáságok maradéktalanul el tudják látni feladataikat, ehhez megfelelő forrást kell biztosítaniuk számukra. Valamint a tagállamoknak ösztönözniük kell a felügyeleteket tematikus vizsgálatok végzésre. 
• A szolgáltatóknak olyan kritériumokat kell meghatározni, amelyek biztosítják az üzleti kapcsolatokra vonatkozó ügyfél-átvilágítási szabályok kijátszásának megakadályozását, illetve munkavállalóikat folyamatos képzésben kell részesíteniük.
• A jelentés ösztönzi a szoros és folyamatos együttműködést az illetékes hatóságok, a pénzügyi információs egységek, a bűnüldöző hatóságok és a magánszektor között. 

A 2022-SNRA külön kiemeli, hogy a tényleges tulajdonosok azonosításának hiányosságai továbbra is jelentős veszélyt jelentenek a pénzügyi rendszerre, ezért a tagállamok részéről fokozott elvárás a pontos és precíz nyilvántartások vezetése. Az anonimitás kritikus sérülékenységet jelent minden ágazat és tevékenység számára. 

Az 2022-es SNRA-ban többször említésre kerül, hogy az Európai Bizottság komoly célokat tűzött ki a jövőre nézve. 2021. július 21-én az Európai Bizottság közzétett egy, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló (AML/CFT) csomagot, amely négy jogalkotási javaslatból áll: 

• az új Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának (AMLA) létrehozásáról szóló rendelet, 
• a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelet (AMLR), amely közvetlenül alkalmazandó szabályokat tartalmaz többek között az ügyfél-átvilágítás és a tényleges tulajdonlás területén,
• a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló hatodik irányelv, amely a hatályos (EU) 2015/849 irányelv (AMLD6) (az ötödik pénzmosási irányelvvel módosított negyedik pénzmosási irányelv) helyébe lép, és amely a nemzeti jogba átültetendő rendelkezéseket, például a tagállami nemzeti felügyeletekre és a pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályokat tartalmaz, valamint 
• a pénzátutalásokról szóló 2015.évi rendelet felülvizsgálata, amelynek célja a kriptoeszköz-átutalások nyomon követése (EU) 2015/847 rendelet (TFR).

A Magyar Nemzeti Bank ősszel szintén közzétett egy új ajánlást, melynek alkalmazását 2023. január 1-étől várja el az érintett pénzügyi szervezetektől. A vagyonkezelési szolgáltatást nyújtó intézményekre vonatkozóan külön ágazati iránymutatást épített be az MNB az ajánlásba.