Kártérítési felelősség a bizalmi vagyonkezelés során – 1. rész

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan háromoldalú jogügylet, ami alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által a tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A felek a bizalmi vagyonkezelés szabályait többnyire szabadon rendezhetik a bizalmi vagyonkezelési szerződésben. Az így kialakult rendszer azonban bonyolult kötelezettségeket telepíthet bármelyik félre, aminek a megszegéséért a szerződő felek természetesen felelősséggel tartoznak. E bonyolult helyzet letisztázása érdekében jelen cikksorozatunkban megpróbáljuk a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos kártérítési felelősség főbb aspektusait körül járni.

Fontos elöljáróban megjegyezni, hogy bizalmi vagyonkezelő lehet akár természetes, akár jogi személy is. A struktúra kialakítása során meg kell vizsgálni, hogy melyik az előnyösebb, de tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelők elsöprő többsége gazdasági társaság, azon belül is kft., cikkeinkben ezzel az eshetőséggel fogunk foglalkozni.

Így a kártérítési felelősséget 3 oldalról vizsgáltuk:

1. a bizalmi vagyonkezelő kft. felelőssége;
2. a bizalmi vagyonkezelő kft. tagjainak felelőssége; és
3. a bizalmi vagyonkezelő kft. vezető tisztségviselőjének felelőssége.

A cikksorozatunk első részében a bizalmi vagyonkezelő kft. külső és belső felelősségéről fogunk értekezni.

A bizalmi vagyonkezelő kft. belső felelőssége

A vagyonkezelő kft. felel a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben, büntetőjogi és polgári jogi értelemben is.

Polgári jogi értelemben felel a vagyonrendelővel szemben a vagyonkezelési szerződés teljesítéséért. A felelősségi alakzat attól függ, hogy a vagyonkezelő visszterhes, vagy ingyenes szerződés alapján látja el a feladatát.

Visszterhes szerződések esetén a szerződésszegésért való felelősség általános szabályai szerint felel, tehát ha a szerződésszegéssel kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kártérítés mértéke tapadó károk (vagyis a kezelt vagyonban bekövetkező károk) tekintetében ilyenkor teljes, a következménykárok tekintetében pedig az előreláthatósági klauzulát kell alkalmazni. Szándékos szerződésszegés esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

Ingyenes szerződések esetén különös szabályok szerint felel. Ilyenkor a következménykárokat köteles megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. A tapadó károkat, vagyis a kezelt vagyonban bekövetkező károkat akkor kell megtérítenie, ha azt szándékosan, vagy a tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásával okozta.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a felek szerződési szabadságát korlátozza a Ptk., és megtiltja, hogy a felek a szándékos szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget korlátozzák, vagy kizárják.

A szerződésszegéssel okozott károkért a kötelezett (azaz a kft.) a teljes vagyonával felel.

Büntetőjogi értelemben a csalás tényállása merülhet fel, mivel a sikkasztás és a hűtlen kezelés tényállasaiban az elkövetéshez szükséges az idegen dolog, vagy idegen vagyon, ami a bizalmi vagyonkezelésnél nem jöhet szóba, tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon tulajdonosa. A csalás akkor valósul meg, ha a bizalmi vagyonkezelő a kedvezményezettet vagy a vagyonrendelőt jogtalan haszonszerzés végett (célzat) tévedésbe ejti, vagy tévedésbe tartja (elkövetési magatartás), és ezzel kárt okoz (eredmény). Mivel jelen esetben a bizalmi vagyonkezelő egy kft., ezért megállapíthatják egyrészt a kft. vezető tisztségviselőjének büntetőjogi felelősségét a Btk. 373. § alapján, másrészt pedig a jogi személy ellen büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhatnak a 2001. évi CIV. törvény alapján. Ez lehet a jogi személy megszüntetése, a jogi személy tevékenységének korlátozása, pénzbírság.

A bizalmi vagyonkezelő kft. külső felelőssége

Ebben a körben felelősséggel tartozik a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekért, mint tulajdonos, illetve a vagyonkezelési tevékenység során a harmadik személyeknek okozott károkért a deliktuális felelősség szabályai szerint.

A kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekért főszabály szerint a kezelt vagyonnal felel. Korlátlanul felel a vagyonkezelő kft. a saját vagyonával a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.

A szerződésen kívül a vagyonkezelői tevékenység során okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel, tehát ha másnak jogellenesen kárt okoz, köteles megtéríteni. Mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (azaz úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható).

A cikksorozat következő részében a bizalmi vagyonkezelő kft tagjainak és ügyvezetőjének felelősségéről lesz szó.

A Békés Partners és az SQN Trust együttműködésében