2019. március végétől kezdődően lehetőség van magánalapítványként speciális vagyonkezelő alapítvány létrehozására. Korábbi cikkünkben ismertettük az ilyen vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogi szabályokat, míg jelen cikkben a hozzájuk kapcsolódó kedvező adózási következményeket ismertetjük.
A vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó részletes adózási szabályokat a 2019. nyári adótörvény-csomag kapcsán fogadta el a Parlament. Amint azt a korábbi cikkünkben is bemutattuk, mivel ez a jogintézmény sok hasonló vonással rendelkezik, mint a bizalmi vagyonkezelés, ezért a várakozásoknak megfelelően igen hasonló adózási következmények kapcsolódnak a vagyonkezelő alapítványokhoz is.
A vagyonrendelés, azaz az alapító által a vagyon vagyonkezelő alapítványra történő átruházása elviekben adósemlegesen tud megvalósulni, mivel az illeték törvény szerint az alapítványokat teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Viszont szeretnénk megjegyezni, hogy az elfogadott törvénymódosítással nem került be az illeték törvénybe speciális rendelkezés a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatosan és a jelenleg hatályos illeték szabályok csak a közhasznú alapítványokra terjednek ki. Noha a jogalkotói szándék elviekben arra kívánt irányulni, hogy a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan adósemlegesen kerülhessen sor a vagyonrendelésre, a hatályos jogszabályi rendelkezések nem teljesen egyértelműek ebben a kérdésben.
Maga a vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóan (ami úgy adózik, mint egy holding társaság) alanya a társasági adónak, azonban nem kell adót fizetnie a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adott adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt.
Meg szeretnénk jegyezni, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon alanya a helyi iparűzési adónak, de az alapítványokat a helyi adókról szóló törvény nem sorolja fel, mint a helyi iparűzési adóalany vállalkozót.
A kedvezményezetteknél a vagyonkezelő alapítványból történő kifizetéskor pedig az eredeti vagyon terhére juttatott vagyoni érték adómentes, míg az alapítványi vagyon hozamainak terhére teljesített kifizetések osztalékként adóznak. Ha nem különíthető el az alapítvány nyilvántartásai alapján a tőke és hozam egyértelműen egymástól, akkor úgy kell tekinteni, hogy megszerzett vagyoni érték egésze osztaléknak minősül.
A kedvezményezettek vagyonszerzése kapcsán felmerülhetnek még illeték fizetési következmények is azon rész tekintetében, amely nem adóköteles (azaz az eredeti tőke terhére teljesített kifizetések). Viszont az illeték törvény nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, mint a bizalmi vagyonkezelés esetén, ami alapján a vagyonrendelő és kedvezményezett közötti kapcsolat alapján kell meghatározni az illetékfizetési kötelezettséget (vagy mentességet). Így ebben a tekintetben még jelen pillanatban nem egyértelműek a kedvezményezettek illetékfizetési kötelezettségei sem.
A vagyonkezelő alapítványhoz kapcsolódó adózási következmények tehát sok ponton hasonlítanak a bizalmi vagyonkezelés adózásához, azonban a fentiek alapján is láthatóan néhány kérdés még nem került teljes mértékben tisztázásra. Az azonban világosan látszik, hogy a vagyontervezési lehetőségek egy új, kedvező eszközzel bővültek és irodánk segít eligazodni a konkrét ügyben leginkább megfelelő megoldás kiválasztásában és a részletkérdések tisztázásában – mivel, mint tudjuk, az ördög ebben az esetben is a részletekben lakik.
A Békés Partners és az SQN Trust együttműködésében
+36 1 646 4646
office@sqntrust.com