<!–
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{mso-style-unhide:no;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
margin:0cm;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.5pt;
font-family:”Arial”,sans-serif;
mso-fareast-font-family:Arial;
mso-fareast-language:EN-GB;}
h1
{mso-style-priority:9;
mso-style-unhide:no;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-style-link:”Címsor 1 Char”;
margin-top:14.0pt;
margin-right:0cm;
margin-bottom:8.0pt;
margin-left:0cm;
mso-pagination:widow-orphan;
mso-outline-level:1;
font-size:12.0pt;
font-family:”Arial”,sans-serif;
color:black;
mso-font-kerning:0pt;
mso-fareast-language:EN-GB;}
p.MsoListParagraph, li.MsoListParagraph, div.MsoListParagraph
{mso-style-unhide:no;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
margin:0cm;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.5pt;
font-family:”Arial”,sans-serif;
mso-fareast-font-family:Arial;
mso-fareast-language:EN-GB;}
span.Cmsor1Char
{mso-style-name:”Címsor 1 Char”;
mso-style-priority:9;
mso-style-unhide:no;
mso-style-locked:yes;
mso-style-link:”Címsor 1″;
mso-ansi-font-size:12.0pt;
mso-bidi-font-size:12.0pt;
color:black;
font-weight:bold;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;
mso-default-props:yes;
font-size:10.5pt;
mso-ansi-font-size:10.5pt;
mso-bidi-font-size:10.5pt;
font-family:”Arial”,sans-serif;
mso-ascii-font-family:Arial;
mso-fareast-font-family:Arial;
mso-hansi-font-family:Arial;
mso-bidi-font-family:Arial;
mso-font-kerning:0pt;
mso-ligatures:none;
mso-fareast-language:EN-GB;}
@page WordSection1
{size:595.3pt 841.9pt;
margin:72.0pt 72.0pt 72.0pt 72.0pt;
mso-header-margin:35.4pt;
mso-footer-margin:35.4pt;
mso-paper-source:0;}
div.WordSection1
{page:WordSection1;}
/* List Definitions */
@list l0
{mso-list-id:1004939816;
mso-list-type:hybrid;
mso-list-template-ids:-191453942 469024302 1991291324 43566394 -1087214320 -1857410004 305537106 1778145750 -290716946 -1488393344;}
@list l0:level1
{mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
text-indent:-18.0pt;}
@list l0:level2
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level3
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level4
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level5
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level6
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level7
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level8
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l0:level9
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1
{mso-list-id:1386489018;
mso-list-type:hybrid;
mso-list-template-ids:2094585434 -1085522548 -1848233010 -387942924 1951049988 -1833903100 133694062 1980655838 -2084520356 1512348454;}
@list l1:level1
{mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
text-indent:-18.0pt;}
@list l1:level2
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level3
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level4
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level5
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level6
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level7
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level8
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}
@list l1:level9
{mso-level-start-at:0;
mso-level-text:””;
mso-level-tab-stop:none;
mso-level-number-position:left;
margin-left:0cm;
text-indent:0cm;}

–>

A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják?A bizalmi vagyonkezelés magyar szabályozása ismét napirenden van. A kormányzati üzenetek alapján a szándék nem a jogi forma felszámolása, hanem a hozzá kapcsolódó adóelőnyök szűkítése. Ez önmagában legitim és érthető jogalkotói cél. A lényeges kérdés az, hogyan lehet úgy elvégezni a szigorítást, hogy az kifejezetten a kizárólag adóelőnyökre épülő, „díszlet-jellegű” struktúrákat találja el – és ne azokat a valódi konstrukciókat, amelyek a generációváltást, a családi vagyonmegőrzést vagy a sérülékeny családtagok ellátását szolgálják. Az alábbiakban azt vesszük sorra, mi a probléma, miről ismerhetők fel a visszaélésszerű struktúrák, és milyen szabályozási irány lehet járható.

Mire jó a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés nem magyar találmány. A fejlett jogrendszerek mindegyikében léteznek hasonló konstrukciók: az angolszászoknál „trust”, a németeknél „Treuhand” néven. A magyar Polgári Törvénykönyv 12 évvel ezelőtt vezette be a hazai változatot, követve a nemzetközi gyakorlatot. A lényeg röviden: a vagyontulajdonos (a vagyonrendelő) átadja a vagyontárgyait egy vagyonkezelőnek. A vagyonkezelő ezt a vagyont nem a sajátjaként, hanem a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezettek érdekében, előre meghatározott célok mentén kezeli, és a szerződésben rögzített időpontban adja át nekik.A bvk gyakorlati funkciói jól körülhatárolhatók: a generációváltás rendezett lebonyolítása, a családi vagyon hosszú távú megőrzése, családi vállalkozások működőképességének fenntartása öröklési vagy családon belüli vitás helyzetekben, sérülékeny családtagok (kiskorúak, fogyatékos vagy beteg családtagok) védelme, a kedvezményezettek fokozatos, kontrollált vagyonhoz juttatása, illetve a családi vagyon professzionális, egységes kezelése. Magyarországon a bizalmi vagyonkezelésen és a családi alapítványon kívül nincs olyan jogi eszköz, amely ezeket a célokat együttesen szolgálná.A gyakorlatban sajnos rendszeresen látjuk, hogy nagy múltú hazai cégek esnek szét, mert az örökösök nem tudnak megegyezni. Az elhúzódó viták vagy a külső befektetők megjelenése miatt kicsúszik az irányítás a család kezéből. Általános tapasztalat az is, hogy ha az alapító-ügyvezető hirtelen halála kiskorú örökösöket hagy hátra, az gyakran a cég működésének is a végét jelenti. Az általános öröklési szabályok ezeket a helyzeteket nem kezelik – ez is egyik fő oka annak, hogy a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon ennyire elterjedt.A kérdés társadalmi szempontból sem közömbös. Egy piacgazdaságra és a vállalkozási szabadságra épülő társadalomban a vagyonosodás, a hosszú távú vagyonmegőrzés és a generációkon átívelő vagyontervezés legitim cél – sőt, a stabil közép- és felső-középosztály megerősödésének egyik fontos intézményi feltétele. Ez a réteg adja a legnagyobb adófizetői és foglalkoztatói kört, ezért megerősítése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi stabilitási érdek is.Tegyük hozzá: a tehetősebb réteg természetes módon törekszik a számára kedvező adózási környezetre. A bizalmi vagyonkezelés adóelőnyei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megálljon a korábbi offshore-kivándorlási hullám. Sőt, biztosra vehetjük, hogy nem egy olyan vállalkozó döntött a hazatérés mellett, aki korábban éppen ezért költöztette külföldre a cégeit.

Miért érdemes a látszat-vagyonkezelést visszaszorítani?

A 12 éves magyar gyakorlat azt is megmutatta, hogy a bvk mellett kialakult egy jól körülhatárolható – és kevésbé szimpatikus – használati mód is. Ezeknél a struktúráknál csak a látszat van meg: a jogi forma a helyén, papíron minden rendben, de a tényleges cél nem a hosszú távú vagyonátadás, hanem kizárólag (vagy túlnyomórészt) az adóelőnyök kihasználása. A magánjogi keret megvan, a gazdasági tartalom hiányzik.Az, hogy ezeket a „látszat-struktúrákat” a jog ne kezelje ugyanúgy, mint a valódi vagyonkezelést, legitim és helyes jogalkotói cél. Fontos azonban tisztán látni: a probléma nem az átláthatóság hiányából fakad. A bvk Magyarországon nyilvántartott, jelentési kötelezettségek alá tartozó intézmény, amely érdemben nem alkalmas jövedelmek vagy vagyon eltitkolására. A visszaélések tipikusan nem abból erednek, hogy a hatóság nem lát be a rendszerbe, hanem abból, hogy az adóelőnyök elérhetők olyan szerkezetek számára is, amelyek mögött nincs valódi vagyonkezelési tartalom.A szabályozási kihívás ezért nem maga a jogintézmény visszametszése, hanem a valódi és a látszat-konstrukciók megbízható megkülönböztetése. Ha ez a megkülönböztetés nem sikerül, a szigorítás éppúgy eltalálja a generációváltást szolgáló családi konstrukciókat, mint az adóoptimalizációs trükköket.

A látszat-vagyonkezelés árulkodó jegyei

A szakmai gyakorlat alapján jól körvonalazható, milyen jelek utalnak arra, hogy egy adott bvk valójában nem hosszú távú vagyontervezést, hanem kizárólag adóoptimalizációt szolgál. Öt visszatérő ismertetőjegyet érdemes kiemelni.1.     A vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy. Ha az a magánszemély, aki a vagyont kezelésbe adja, egyúttal saját maga kezeli is azt, akkor gazdasági értelemben nem történt valódi vagyonelválás. Sőt, ha az érintett személy meghal, a struktúra jellemzően működésképtelenné válik – éppen az a generációkon átívelő szerep nem valósul meg, amelyre a jogintézményt találták ki.2.     A vagyonrendelő valójában maga irányítja a vagyonkezelőt. Aggályos lehet az is, ha formálisan egy erre kijelölt cég látja el a vagyonkezelői feladatot, de ennek a társaságnak kizárólagos tulajdonosa, ügyvezetője vagy egyszemélyes irányítója éppen maga a vagyonrendelő. Ilyenkor a „kontroll-elválás” csak papíron létezik, gazdasági értelemben nem.3.     A vagyonkezelő csak a vagyonrendelő utasításait hajtja végre. Ha az érdemi döntéseket továbbra is a vagyonrendelő hozza meg, és a vagyonkezelő pusztán ennek végrehajtója, akkor a vagyonkezelő nem tekinthető önálló szereplőnek – csupán utasításokat követ.4.     A kedvezményezettek juttatási rendszere kidolgozatlan. Egy valódi vagyonkezelési szerződés részletesen rendezi, hogy ki, mikor és milyen feltételek mentén részesülhet a kezelt vagyonból. Ha ezek a szabályok sablonosak, formálisak vagy életszerűtlenek, az erősen arra utal, hogy a konstrukció elsődleges célja nem a tartós, kontrollált vagyontranszfer.5.     A kezelt vagyon gyorsan „kiüríthető” az ötéves időtartam után. Az eszközérték-növekmény adómentessége legalább ötéves vagyonkezelést feltételez. Ha a struktúrát úgy állították össze, hogy ennek a periódusnak a végén a teljes vagyon érdemi korlátozás nélkül visszakerülhet a vagyonrendelőhöz vagy a hozzá közel állókhoz, akkor a konstrukció valójában az adóelőny megszerzéséhez igazodik – nem pedig a hosszú távú vagyonmegőrzéshez.További jelek is árulkodóak lehetnek. Aggályos például, ha hiányzik az azonosítható befektetési politika vagy a hosszú távú vagyonmegőrzési koncepció; ha a vagyonkezelés megszüntetésének feltételei mechanikusan az ötéves adózási határidőhöz igazodnak; vagy ha a vagyonrendelő a kezelésbe adás után is úgy használja és irányítja a vagyont, mintha az továbbra is a sajátja lenne.

Az új szabályozás lehetséges iránya: differenciálás, nem fűnyíró-elv

A megfelelő szabályozási irány álláspontunk szerint nem az adósemlegesség általános megszüntetése, hanem a valódi és a látszat-konstrukciók megbízható szétválasztása. A „fűnyíró-elv” – amely különbségtétel nélkül vonná vissza a bvk adóelőnyeit – ugyanúgy eltalálná a generációs vagyontervezést szolgáló családi struktúrákat, mint az adóoptimalizációs konstrukciókat. Ráadásul az ilyen szabályozás többnyire csak látszólag oldja meg a problémát: a tényleges visszaélők és kiskapukat keresők gyorsan átállnak más technikákra, miközben a leginkább jogkövető használók veszítik el a jogintézményt.A differenciálás egyik legkézenfekvőbb eszköze az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők szerepének erősítése lehet. Az üzletszerű vagyonkezelő szabályozott piaci szereplő, akit felügyeleti kontroll terhel, és aki gazdaságilag elkülönül a vagyonrendelőtől – nincs tulajdoni vagy irányítási átfedés. Compliance- és átvilágítási kötelezettségeit szakmai és reputációs érdek is fenntartja, és tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan felügyeli. Üzleti megfontolásból sem érdekelt abban, hogy nyilvánvalóan csak adóelőnyökre épülő struktúrákat befogadjon. Tapasztalataink szerint az adózási szempontból problémás konstrukciók döntő többsége a nem üzletszerű bvk-k köréből kerül ki – ezért egy olyan szabályozás, amely az adóelőnyöket elsősorban az üzletszerű vagyonkezelőkhöz köti, hatékonyabb szűrő lehet, mint bármilyen részletesen kidolgozott visszaélés-elhárító szabály.Emellett több célzott jogalkotói eszköz is rendelkezésre áll a problémás struktúrák visszaszorítására, anélkül, hogy az egész jogintézményt érintenék:1.     A korábbi sortartási kötelezettség visszaállítása. Korábban élt egy szabály, amely szerint a vagyon kiadásakor először a hozamot kellett kifizetni, és csak utána a tőkét. Ez gazdaságilag indokolt fékként működött, és érdemi átalakítás nélkül, gyakorlatilag azonnal visszaállítható.2.     Az eszközérték-növekmény adómentességének újrahangolása. A kedvezmény hosszabb futamidőhöz kötésével, az adómentes hozam mértékének differenciálásával vagy további feltételek beépítésével úgy is fenntartható, hogy abból csak a ténylegesen hosszú távú struktúrák részesüljenek. A teljes eltörlés nehezen indokolható – különösen úgy, hogy a sokkal szélesebb kört érintő tartós befektetési számla (TBSZ) hasonló kedvezményei nincsenek érintve –, és szükségtelenül durva eszköz egy célzottan kezelhető problémához.3.     Célzott szabályok a visszaélés-jegyekre. A személyazonosság, a tényleges kontroll vagy a kizárólagos kedvezményezetti pozíció mint tényállási elemek a Polgári Törvénykönyv vagy az adójogi szabályok módosításával jogilag is megfogható módon kezelhetők.