Behúzták a jegybankok az inflációs féket

A múlt hét közepén a világ nagy jegybankjai közül több változtatott a monetáris politikáján. Először június 15-én az Európai Központi Bank tartott rendkívüli ülést és döntött arról, hogy változtat az eszközvásárlási programján, mely szerint a már leállított pandémiás eszközvásárlási programot újra aktivizálja, továbbá egy új eszközt is létre fog hozni a kötvénypiaci turbulenciák mérséklésére. Ezután aznap este az amerikai Federal Reserve emelt 0,75%-ot az alapkamaton (ekkora emelésre 1994 óta nem volt példa). Másnap reggel a Magyar Nemzeti Bank is rendkívüli módon – de nem teljesen váratlanul az előző napi lépések után – 50 bázisponttal 7,25%-ra emelte az ún. 1 hetes betét kamatát (ez jelenleg Magyarországon az irányadó eszköz). Néhány óra leforgása alatt pedig a Svájci Nemzeti Bank 15 év óta először emelt kamatot – továbbra is negatív náluk az alapkamat – és a Bank of England is 1,5%-kal növelte ezt a rátát.

Mindez jól reprezentálja, hogy a világon elszabadult infláció milyen komoly lépésekre sarkallja a jegybankokat.  Az MNB jelenleg leghamarabb őszre várja az infláció tetőzését – amely már most is 10% felett van éves alapon – emiatt a kamatemelési ciklusát továbbra is folytatni kívánja, amely segítheti a forint árfolyamának középtávú erősödését – ezen okból kifolyólag pedig az importált infláció csökkenését is előidézheti –, hisz a múlt hét hétfőjén mindenkori rekord szintre gyengült a honi fizetőeszköz: 1 euróért 403 forint felett –; míg 1 dollárért 387 forint felett kellett már fizetni.

A Békés Partners és az SQN Trust együttműködésében