A vagyonkezelő alapítványok 1. rész – Az új bizalmi vagyonkezelés?

A 2019-es évben az alapítványokkal kapcsolatban számos érdekes és új lehetőségeket rejtő jogszabály-módosítást eszközölt a jogalkotó, különösen a magánalapítványokból származó bevételek személyi jövedelemadó vonzata tekintetében, illetve a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény elfogadásával. Ezen változások kapcsán készítettünk egy összefoglaló cikksorozatot, amely áttekinti a vagyonkezelő alapítványok magánjogi, és adójogi vonzatait, kérdéseit. Cikksorozatunk első része az alapítványok, a bizalmi vagyonkezelés, és a vagyonkezelő alapítványok polgári jogi múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik.

Az alapítványok

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) hatálybalépésével jelentősen megváltozott az alapítványokra vonatkozó jogszabályi környezet. A korábbi szabályok szerint ugyanis csupán közalapítványt lehetett létrehozni, hiszen míg korábban az alapítvány alapításának feltétele volt a tartós közérdekű cél, addig az új Ptk.-ból kimaradt ez a közérdekűségi követelmény, mely teret adott a magánalapítványok létrehozására, és ami tulajdonképpen az alapítványi szabályozás liberalizációjának az első lépése volt. Ezután ugyanis lehetett létrehozni például alapítványt egy személy tanulmányai költségeinek finanszírozására is, míg korábban ez -közérdekű cél hiányában- elképzelhetetlen volt. Az alapítványokat az új Ptk. szabályozása szerint az alapító köteles teljesíteni okiratban vállalt vagyoni juttatást, mely az alapítvány vagyona lesz. Az alapítvány tehát a gazdasági társaságokhoz hasonlóan az alapítóktól elkülönült vagyonnal rendelkezik, amellyel az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében gazdálkodik.

A bizalmi vagyonkezelés és nemzetközi hagyományai

Az új Ptk. másik jelentős a pénzügyi piacot érintő újítása volt a bizalmi vagyonkezelés bevezetése, mely az angol trust, és a német Treuhand mintájára lett megalkotva, kisebb eltérésekkel. A hazai szabályozás mindkét modellből vett át elemeket, de döntően a Treuhand mintáját követi. A bizalmi vagyonkezelés egy három oldalú jogviszony, melynek keretében a vagyonrendelő a rendelt vagyont a vagyonkezelő tulajdonába adja azért, hogy a vagyonkezelő a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezett javára kezelje azt. A „tulajdonba adást” azonban nem szabad az általános fogalmaink szerint értelmezni, itt egy időben korlátozott tulajdonjogról beszélünk. A kezelt vagyon tulajdonba adása ugyanis noha a tulajdonjog minden részjogosítványával együtt jár, mégis csak a bizalmi vagyonkezelés tartamára szól, ami lehet a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott, vagy pedig határozatlan tartamú. 50 év elteltével azonban még a határozatlan, vagy az 50 évnél hosszabb tartamú vagyonrendelés és megszűnik a törvény rendelkezése alapján.
A fenti két újítás az új Ptk. hatálybalépését követően a pénzügyi piac kisebb felrázódását eredményezte, és noha a piac lassan reagált, mára már számos bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó iroda működik. A gazdasági társaságok, alapítványok és trustok alkotta rendszer elviekben megfelelően lefedte a pénzügyi piac igényeit, noha nem minden a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogintézményt emeltek át a magyar jogalkotók.
Van azonban egy olyan angolszász trust forma, ami a magyar szabályozásnak az alapítványok és a bizalmi vagyonkezelésnek a fogalmi elemeit is magában hordozza, az úgynevezett célra rendelt trust (private purpose trust). Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a vagyonrendelő a rendelt vagyont nem kedvezményezett, hanem egy meghatározott cél „javára” rendeli kezelni a vagyonkezelő által. A vagyonkezelés tehát nem egy személy, hanem egy cél érdekében történik, mely cél kísértetiesen emlékeztet az alapítványok létrehozatalakor az alapító okiratban megjelölendő tartós célra. Az angolszász jog a trust ezen alfaját történetileg főként a közérdekű célokra korlátozza, és noha lehet ilyen trust-ot létrehozni magáncélra is, az nem jellemző (a Kajmán-szigeteken ettől eltérő a szabályozás, ott az ún. „STAR”, azaz special purpose trust nagy népszerűségnek örvend). Sándor István A bizalmi vagyonkezelés és a trust című könyvében az ilyen „hipermodern trust” fontos tulajdonságának minősíti a kezelni rendelt vagyon hitelezőktől való védelmét, aminek lényege, hogy sem a vagyonrendelő, sem pedig a vagyonkezelő hitelezői nem vezethetnek végrehajtást a kezelt vagyonra. A STAR esetében pedig, tekintve, hogy nincs kedvezményezett, a kedvezményezett hitelezőiről fogalmilag nem beszélhetünk. Ehhez az angolszász jogintézményhez tehát a legközelebbi magyar rokon az alapítvány.

A vagyonkezelő alapítvány

Ebben a magánjogi környezetben, 2019. tavaszán hozta létre a magyar jogalkotó a 2019. évi XIII. törvényt a vagyonkezelő (továbbiakban: Bvat.) alapítványokról. A bizalmi vagyonkezelő alapítvány röviden és tömören összefoglalva egy olyan speciális alapítvány, ami jogosult vagyont kezelni. Noha első ránézésre nem csapunk a fejünkhöz a meglepetéstől, érdemes azonban belegondolni, pontosan mit is jelent ez. Hiszen az alapítványoknál az új Ptk. alapvetően kizárja a tartós cél gazdasági jellegét, a bizalmi vagyonkezelésnél pedig a vagyonkezelés alapvető célja a rendelt vagyon gyarapítása, de legalábbis megőrzése. A vagyonkezelő alapítványok azonban a gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve az általa bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti a Bvat. rendelkezései értelmében. Fontos azt is kiemelni a fenti magától értetődő definíciómból, hogy a vagyonkezelő alapítvány az alapítványnak egy speciális formája, és nem a bizalmi vagyonkezelésnek, és noha a bizalmi vagyonkezelés szabályai és részben módosultan vonatkoznak rá, a fő különbség nem ebből adódik. A vagyonkezelő alapítvány ugyanis nem az angolszász, hanem a német-kontinentális jogból merít ihletet, Ausztriában és Németországban a gazdag családok ezt a magánalapítványi formát használják a jelentős méretű örökség egyben tartására.
A Bvat. rendelkezései alapján a vagyonkezelő alapítvány is alkalmas erre a célra, azonban tekintve, hogy 600 millió forintos tőkeminimummal lehet alapítani, valóban csak igen jelentős örökségek esetén reális ez az opció. A működéshez szükséges továbbá a kuratórium, ami az ügyvezetést ellátja, és egy öt természetes személyből álló testület. Kötelező továbbá felügyelő bizottság létrehozatala és könyvvizsgáló megbízása, ami a működési költségeket tovább növeli.

A vagyonkezelés során termelt többletet az alapítvány az alapító okiratban meghatározott tartós céllal kapcsolatos feladatok ellátására fordíthatja, illetve az ott megjelölt kedvezményezett személynek/személyeknek teljesíthet vagyoni juttatást. Fontos kiemelni, hogy az alapítványi szabályozásnál használt kedvezményezett nem egyezik a bizalmi vagyonkezelés során használt kedvezményezettel. Míg az alapítványi kedvezményezett egy olyan személy, akit megjelölnek az alapító okiratban, mint olyan személyt, akinek a javára az alapítvány vagyona terhére vagyoni szolgáltatást teljesíthet, addig a bizalmi vagyonkezelés során a polgári jogviszonynak az az alanya, akinek a javára a vagyon kezelése történik. Így fontos tisztázni, hogy az alapítványi kedvezményezett javára lehet teljesíteni a kifizetéseket, nem pedig a vagyonkezelési kedvezményezett javára. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban ugyanis a kedvezményezett a törvény rendelkezései alapján maga az alapítvány. Az új Ptk. rendelkezései alapján az alapító okiratnak nem kötelező tartalmi eleme a kedvezményezettek megnevezése, az csupán eshetőleges. Így a STAR-hoz hasonlóan létre lehet hozni olyan vagyonkezelő alapítványt, mely jogosult a vagyon kezelésére, és ahol kifejezett kedvezményezettet (mint személyt, akinek a kifizetés történik) nem kell megjelölni, elég tartós célt meghatározni, ami a korábban bemutatottaknak megfelelően lehet akár közérdekű, akár magán jellegű.

A vagyonkezelő alapítvány tehát, ahogy a fentiekből is kitűnik, rendkívül izgalmas új jogintézmény. Igaz ugyan, hogy pont az alapítványi forma miatt a létrehozatali és működési költségek jelentősen megnőnek, mégis, pont ezen forma az, amitől számos, idáig elképzelhetetlen lehetőséget nyit meg. Kérdés, hogy a hazai pénzügyi piacnak mennyire lesz szimpatikus az alapítványi forma, de ha a szomszédos országok gyakorlatából indulunk ki, a sikert borítékolhatjuk.

Amennyiben kérdése van a fenti cikkel kapcsolatban, vagy felkeltette az érdeklődését a vagyonkezelő alapítvány, kérem forduljon kollégáinkhoz bizalommal.

A Békés Partners és az SQN Trust együttműködésében

Megosztás:

Cégjegyzékszám:
01-10-141508

Adószám:
27412741-2-43

MNB engedélyszám:
H-EN-III-178/2022

© 2022 SQN Trust Zrt. Minden jog fenntartva.